Ugrás a tartalomra
Merck

Levegőfigyelés

Technikus ellenőrzi a berendezéseket az ipari telephelyen

A levegő mintavétele és ellenőrzése a levegőminőség értékelése, amelyet a levegőben lévő szennyező anyagok és részecskék mérésével határoznak meg. Ipari környezetben alkalmazzák a munkavállalók védelmére, valamint a környezet és a termékek szennyezésének megelőzésére. A légszennyező anyagok mérésekor a vizsgálóknak nemcsak a mintavételi módszert kell figyelembe venniük, hanem az érdeklődésre számot tartó szennyező anyag vagy részecske fázisát és azonosságát is.  


Kapcsolódó műszaki cikkek

Kapcsolódó protokollok

További cikkek és protokollok keresése


Légmintavételi módszerek

Az aktív légmintavétel során a levegőminta egy légszivattyú segítségével egyfajta adszorbens közegen, például egy szorbenscsövön, termikus csövön, szűrőn vagy impingeren keresztül kerül átvételre.

A passzív légmintavétel a gáznemű anyagok (analitok) diffúziós felületen keresztül az adszorbensre történő, segédeszköz nélküli molekuláris diffúziójára támaszkodik. Ez a módszer megbízható, költséghatékony levegőminőségi elemzést biztosít, mivel a mintavételezés nem légszivattyúzással, hanem diffúzióval történik. A passzív levegőmintavétel a szennyező anyagok részletes szintjét biztosítja egy bizonyos idő alatt, napoktól hónapokig terjedő időszak alatt, a szennyezőanyag-koncentrációk átlagának mérésével.

A teljes levegőmintavétel a teljes levegőminta gyűjtését jelenti a levegőnek egy elszigetelő edénybe, rozsdamentes acéltartályba vagy üvegkaniszterbe történő szívásával. Ez az egyszerű gyűjtési módszer lehetővé teszi az érdeklődésre számot tartó vegyületek vizsgálatát közvetlenül az edényből.

A levegőszennyező anyagok osztályozása

A levegőszennyező anyagokat általában kémiai, radiológiai vagy biológiai szennyező anyagokba sorolják.

A kémiai szennyező anyagok gázok, gőzök és részecskék formájában fordulnak elő. A levegőben található gyakori kémiai szennyező anyagok a nitrogén-dioxid (NO2), szén-monoxid (CO), formaldehid, ólom, azbeszt, ózon, illékony szerves vegyületek (VOC), por vagy részecskék (szálló por). A kémiai szennyeződések mérése aktív vagy passzív légmintavétellel történik.

A sugárzás monitorozását a természetben előforduló, háttérsugárzási szintek feletti, nem természetes eredetű sugárzási jelek kimutatására használják.

A biológiai légszennyezők közé tartoznak a létesítményekből kibocsátott baktériumok, spórák, gombák, élesztőgombák, mikrobiális toxinok és vírusok. Egyéb biológiai szennyező anyagok közé tartoznak az irritáló és allergizáló anyagok, például a pollenek és a penészgombák. A biológiai szennyeződéseket ülepedő vagy kontaktlemezek és Reuter-centrifugális mintavevők segítségével ellenőrzik, amelyek erre a célra szolgáló agarcsíkokat használnak.

Levegőmonitorozási alkalmazások

A levegőmonitorozásnak számos ipari alkalmazása van, ahol a levegő minősége aggodalomra ad okot vagy egészségügyi kockázatot jelent. Tipikus alkalmazások közé tartozik a mezőgazdasági szennyezés, az ipari szennyezés és az altatógázoknak való kitettség nyomon követése.

A gőzbehatolás az illékony szerves szervetlen vegyületek gőzfázisú migrációja a beltéri légterekbe a szennyezett talajvízből vagy talajból.

A különböző petrolkémiai termékek előállítása gyakran vezet veszélyes melléktermékek előállításához, amelyeknek negatív egészségügyi és környezeti hatásai lehetnek. A finomítók dolgozói és a környező közösségek ki vannak téve az expozíció kockázatának a veszélyes anyagok elpárolgása miatt, a rutinszerű mintavételezés, a felszíni kiömlések, a földalatti tárolótartályok talajba és talajvízkészletekbe történő szivárgása miatt.

Az érzéstelenítő gázok a fájdalomérzet blokkolásával lehetővé teszik, hogy a betegek a sebészeti vagy egyéb beavatkozásokon szorongás nélkül essenek át. Az adagolási technikával kapcsolatos problémák, a berendezések szivárgása vagy meghibásodása, az érzéstelenítő gázok hulladékai veszélyt jelenthetnek az egészségügyi dolgozókra.

A vidéki területeken élő és dolgozó emberek ki vannak téve a mezőgazdasági műveletekből származó szennyező anyagok széles körének. A peszticideknek és gyomirtó szereknek való kitettség jelentős aggodalomra ad okot, mivel a levegőben permetezett peszticideknek nagyjából csak 85%-a éri el célját. Az aktív vegyi anyaggal való érintkezés kockázatán túlmenően az ezeket a szereket permetező vagy lerakó munkások az oldószerrel való érintkezés kockázatának is ki vannak téve.





A folytatáshoz jelentkezzen be

Az olvasás folytatásához jelentkezzen be vagy hozzon létre egy felhasználói fiókot.

Még nem rendelkezik fiókkal?