Kötődési tényezők
Az emlőssejtek in vivo extracelluláris polimerek és jelzőmolekulák összetett keverékében növekednek. Ezt a keveréket extracelluláris mátrixnak (ECM) nevezzük, és a közte és a sejt közötti kölcsönhatások kritikusak az élettani folyamatok szempontjából, beleértve a sejtek növekedését és differenciálódását, a morfológiai jellemzők kialakulását és a sejtmozgást. Egyes in vitro tenyésztett sejtek képesek az ECM összetevőit könnyen kifejezni és kiválasztani, ha üveg vagy polisztirol tenyésztőkamrákon tenyésztik őket. Más sejttípusok nem termelnek könnyen ECM-komponenseket, és ezért kihívást jelenthet a tenyésztésük, ha nem tapadnak a tenyésztési felülethez, ami korlátozza a fiziológiai folyamatok prediktív modellezésének képességét. Az egyik megoldás a tenyésztőeszközök bevonása az ECM komponenseivel vagy olyan szintetikus polimerekkel, amelyek más módon utánozzák a sejt és az ECM közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az összetevőket kötődési faktoroknak nevezik, és kritikus összetevői lehetnek az egészséges és életképes sejtek in vitro tenyésztésének.
Ellengedhetetlen kötődési faktorok
A sejtkultúrás alkalmazásokban való felhasználásra számos természetes és szintetikus kötődési faktort fejlesztettek ki. Bizonyos esetekben a kötődési faktorokat empirikusan kell tesztelni az adott sejtkultúrás körülményekre való alkalmasság szempontjából. Az alábbiakban a sejttenyésztési körülmények optimalizálásakor figyelembe veendő gyakori kötődési faktorok listája következik.
|
|
|
A kötődési faktorok kiválasztása
Ezek közül a kötődési faktorok közül sok különböző biológiai forrásokból származik, és több izoformaként fordul elő. Néhány kötődési faktor tisztán szintetikus, mint például a Poly-L-Lizin. Bizonyos alkalmazásokban egy faktor (például kollagén) peptidtöredéke hasznos alternatívája lehet a teljes hosszúságú fehérjének. A sejttenyésztési alkalmazásokban a kényelem érdekében számos kötőfaktort folyékony formátumban lehet megvásárolni, ami megkönnyíti a tenyésztőeszközök bevonását; a még nagyobb hatékonyság érdekében a kötőfaktorokkal előzetesen bevont tenyésztési felületek időt takarítanak meg és növelik a reprodukálhatóságot.
Kapcsolódó termékforrások
- Article: Extracellular Matrix Proteins and Tools for Cell Culture Optimization
Extracellular matrix proteins such as laminin, collagen, and fibronectin can be used as cell attachment substrates in cell culture.
- Article: Fibronectin
A fibronektin (FN) döntő szerepet játszik az extracelluláris mátrix fibrillumok felépítésében és a sejtek közötti kölcsönhatásokban.
- Protocol: Poly-L-Lysine Cell Attachment
A sejtek szilárd szubsztrátumokhoz való tapadása poli-lizin segítségével, amely fokozza a sejtmembrán negatív töltésű ionjai és a tenyésztési felület közötti elektrosztatikus kölcsönhatást.
- Protocol: Laminin Coating for Cell Culture
Coating surfaces with laminin for culturing cells requires specific conditions for optimal results. Protocols for coating coverslips to culture neurospheres and general cell culture are included.
Az olvasás folytatásához jelentkezzen be vagy hozzon létre egy felhasználói fiókot.
Még nem rendelkezik fiókkal?