Sejt-alapú vizsgálatok

Cellamigrációs és inváziós vizsgálatok

A sejtmigráció a sejtek mozgása specifikus külső jelekre, például kémiai és mechanikai ingerekre adott válaszként. A sejtinvázió során a sejtek az extracelluláris mátrix (ECM) szerkezetén keresztül történő vándorlásuk során módosíthatják a környezetet.

A sejtmigráció és az invázió értékelhető in vitro a széles körben használt membránalapú migrációs rendszerekkel, mint például a Boyden-kamrás vizsgálat. A sejtmigrációs és inváziós készleteket gyakran használják a rákkutatásban a sejtek mozgékonyságának és invazivitásának vizsgálatára kemoattraktáns gradiensekre adott válaszként.

Angiogenezis vizsgálatok

Az angiogenezis a vérerek kialakulása a meglévő érrendszerből, és kémiai jelek irányítják. Az angiogenezis-tesztek az angiogenezis indukciójának és gátlásának tanulmányozására egyaránt használhatók in in vitro sejtmodellekben. A sejtalapú próbák fejlesztése a gyógyszerkutatáshoz felgyorsíthatja a rák és más angiogenezisfüggő betegségek kezelésének optimalizálását.

Reaktív oxigénfajok vizsgálata

A reaktív oxigénfajok (ROS) kémiailag reaktív, oxigéntartalmú molekulák. A ROS-tesztek kémiai vegyületek szűrésére és e fajok emlőssejtekre gyakorolt hatásainak kimutatására vagy jobb megértésére használhatók. A sejtalapú ROS- és oxidatív stresszvizsgálatok biológiailag releváns információt szolgáltatnak a sejtek életképességének, proliferációjának vagy citotoxicitásának értékeléséhez, szemben a biológiai molekulák kötődésével vagy aktivitásával, ami a sejtalapú vizsgálatok és a biokémiai vizsgálatok egyik legfontosabb különbsége.

Fehérjevizsgálatok

A fehérjevizsgálatok a fehérjekoncentráció számszerűsítésére szolgálnak. A leggyakoribb fehérjemérések közé tartozik az enzimhez kötött immunoszorbens próba (ELISA), amelyet diagnosztikai célokra és minőségellenőrzésre használt oldható anyagok kimutatására és mennyiségi meghatározására használnak, valamint az MTT próba, amelyet a sejtek életképességének, proliferációjának és citotoxicitásának indikátoraként a sejtek metabolikus aktivitásának mérésére használnak.

Élő sejtelemzési próbák

Az élő sejtelemzés a sejtek időbeli viselkedésének kvantitatív mérésére és a környezeti jelzések hatásának megértésére használható. A fejlett élősejt-elemző rendszerek szükséges és egyedülálló betekintést nyújthatnak a dinamikus élő folyamatokba. Ezt az egyedülálló betekintést mikrofluidikus és más környezeti vezérlésű élő sejtelemző kamrák érik el, amelyek a gáz, a hőmérséklet, a közeg változásainak szabályozásával lehetővé teszik a sejtek viselkedésének megfigyelését. Ezeket az eszközöket nem citotoxikus, fotostabil festékekkel és fluorofórokkal, például sejtkövető festékekkel és fluoreszcens bioszenzorokkal egészítik ki. A fotostabil közegek fokozhatják a fluoreszcens nyomkövető anyagok stabilitását a hosszú távú képalkotó vizsgálatok során.