Transzfekció és génszerkesztés
A transzfekció a nukleinsavak eukarióta sejtekbe történő bejuttatásának folyamata. A sejtek lehetnek stabilan transzfektáltak a DNS-nek a genomjukba történő integrálása céljából, vagy tranziens módon transzfektáltak az átmeneti ideig tartó fehérjeexpresszió céljából. A sejtek transzfektálására kémiai, fizikai és biológiai módszereket használnak, amelyek lehetővé teszik a génműködés és a génexpresszió tanulmányozását a sejtkörnyezetben. Az alkalmazások közé tartozik a génterápia, az indukált pluripotens őssejtek (iPSC) előállítása, a géncsendesítés RNS interferenciával (RNAi), valamint a terápiás antitestek és fehérjék előállítása.
Kapcsolódó műszaki cikkek
- A transzfekció genetikai anyagot juttat a sejtekbe, segítve a génexpresszió és a sejtbiológia kutatását.
- Browse our convenient transfection reagent selection guide to match the best reagent for your specific cell line and application needs.
- Automation ensures reproducible results in high-throughput assays like cell transfection, reducing manual handling variations.
- Small inhibitory RNAs offer easy gene expression knockdown in mammalian cells, revolutionizing gene research.
- Tippeket kaphat a lentivírusok kezeléséhez, a kísérlet beállításának optimalizálásához, a lentivírus részecskék titrálásához és a hasznos termékek kiválasztásához a transzdukcióhoz.
- Mindent látni (20)
Kapcsolódó protokollok
- Universal Transfection Reagent enables efficient nucleic acid delivery into various cells, compatible with different cell culture conditions.
- Jegyzőkönyvek az X-tremeGENE™ transzfekciós reagensekkel történő transzfekcióhoz gyakori sejtvonalak transzfektálásához
- Sejtek előkészítése a transzfekcióhoz A sejteket kb. 24 órával a transzfekció előtt lemezelje le, és győződjön meg arról, hogy a sejtek optimális koncentrációban vannak (70-90%-os konfluencia).
- Calcium phosphate transfection is a common method for the introduction of DNA into eukaryotic cells. This protocol can be optimized for use with a wide variety of cell types.
- A lipidhólyagok előállítása hidratálási és méretezési lépéseket foglal magában, amelyek a lipidösszetételtől függetlenül alkalmazhatók.
- Mindent látni (26)
További cikkek és protokollok keresése
Gyakori transzfekciós módszerek
- Lipidek és liposzómák: A kationos lipidek DNS-t vagy RNS-t tartalmazó liposzómákat alkotnak a szállításhoz. Ezek a liposzómák összeolvadnak a sejtmembránnal és nukleinsavat juttatnak a sejtbe.
- Kalcium-foszfát: A kalcium-foszfát megkönnyíti a DNS kötődését a sejtfelszínhez, így a genetikai anyag endocitózis útján juthat be a sejtbe.
- Kationos polimerek: A polimer alapú transzfekcióban az exogén DNS komplexeket képez kationos polimerekkel, például polietilénimin (PEI), amelyek endocitózissal jutnak be a gazdasejtbe.
- Lentivírusos transzdukció: A sejteket módosított lentivírusvektorokkal fertőzik meg, amelyek a vírus RNS-ét kettős szálú DNS-é alakítják át, hogy a gazdagenomba integrálódhassanak a transzportáláshoz.
- Mikroinjekció: A célsejteket először mikroszkóp alatt helyezik el. A nukleinsavat ezután egy finom üvegkapilláris tű segítségével közvetlenül a citoplazmába vagy a sejtmagba fecskendezik.
- Elektroporáció: A sejteket nagy intenzitású elektromos áramnak tesszük ki, amely destabilizálja a membránokat, így növelve azok áteresztőképességét a génszállításhoz.
A transzfekciót rutinszerűen alkalmazzák a génszerkesztési és géncsendesítési technikákban, amelyek javították a komplex biológiai folyamatok megértését, és lehetővé tették a génterápia alkalmazását a betegségek kezelésére.
- A CRISPR-Cas rendszerek egy olyan bakteriális védelmi mechanizmust használnak ki, amely a genetikai CRISPR-eket (Clustered Regularly Interspaced Short Palindromic Repeats) Cas (CRISPR-asszociált) endonukleázokkal párosítva a genomi DNS célzott helyeken történő elvágására és a gének eltávolítására vagy cseréjére in vivo.
- A mesterséges cink-ujj nukleázok (ZFN-ek) DNS-kötő doménekből és endonukleázokból épülnek fel, és génszerkesztés céljából célzott helyeken hasítják a DNS-t.
- Az RNSi reagensek, mint például a rövid hajtű RNS-ek (shRNS-ek) és a kis interferáló RNS-ek (siRNS-ek) a génátírási szinteket korlátozzák a géncsendesítéshez a transzkripció elnyomásával vagy a szekvencia-specifikus RNS-lebontási folyamatok aktiválásával.
Az olvasás folytatásához jelentkezzen be vagy hozzon létre egy felhasználói fiókot.
Még nem rendelkezik fiókkal?