Akkumulátorok, szuperkondenzátorok és üzemanyagcellák
Akkuk, üzemanyagcellák és a szuperkondenzátorok olyan rendszerek, amelyek különböző elektrokémiai energiatárolási és átalakítási mechanizmusokat, de hasonló elektrokémiai jellemzőket alkalmaznak nagy energia- és nagy teljesítménysűrűségű alkalmazásokhoz.
Akkuk
Az akkumulátor elektródákból (katód (+) és anód (-)), egy vezető elektrolitból, valamint az anód és katód közötti elválasztóból áll. Az újratölthető lítium-ion akkumulátorokban (LIB) az egyértékű lítium-kationok vándorolnak az elektródák között. Kisüléskor az anód (-) oxidálódik (elektronokat veszít), a katód pedig redukciónak (elektronok nyerése) esik át. Töltéskor ez a folyamat megfordul. Nagy energiájuk, teljesítménysűrűségük, jobb biztonságuk és alacsonyabb anyagköltségük miatt a LIB-ek forradalmasították az elektronikai ipart, és életünk számos területén beépültek a mobil eszközöktől az elektromos járművekig. 2019-ben a kémiai Nobel-díjat a LIB-technológiát kifejlesztő tudósok kapták.
Tüzelőanyag-cellák
Az üzemanyagcellák anódból, katódból és vezető elektrolitból állnak, és gyakran sorba kötik őket, hogy egy köteget alkossanak, és így növeljék a termelt villamos energia összmennyiségét. Az elektród egy porózus anyagból áll, amelyet katalizátorral vonnak be az áramtermelés érdekében. Az üzemanyagcelláknak öt fő típusa létezik, amelyeket az alkalmazott elektrolit típusa szerint különböztetnek meg: polimerelektrolit-membrán, szilárd oxid, foszforsav, lúgos és olvasztott karbonát. A polimerelektrolit-membrán, más néven protoncserélő membrán (PEM) technológiát tartják a legígéretesebbnek a lúgos üzemanyagcella-technológia felváltására.
Az üzemanyagcellákat alternatív energetikai technológiaként fejlesztették ki, mivel magas hatásfokuk, alacsony károsanyag-kibocsátásuk és alacsony környezeti hatásuk miatt a hagyományos belső égésű motorokat megelőzik. Az üzemanyagcellák hulladékként csak hőt és vizet termelnek, így ígéretes jelöltek a jövő energiaforrásai számára a legkülönbözőbb alkalmazásokban, beleértve a hordozható eszközöket, a helyhez kötött eszközöket és a közlekedési megoldásokat.
Superkondenzátorok
A szuperkondenzátorok összetevői hasonlóak az akkumulátorokhoz. A szuperkondenzátorokat azonban töltéstároló képességük jellemzi. Az elektródanyagok hozzájárulnak a szuperkondenzátor tárolási teljesítményéhez, és három kategóriába sorolhatók: az elektrosztatikusan működő kétrétegű kondenzátorok, az elektrokémiailag működő pszeudokondenzátorok és a mindkettőt alkalmazó hibrid kondenzátorok.
A szuperkondenzátorok nagy sűrűségű energiaforrások, amelyek nagy energiatárolási kapacitással, hosszú eltarthatósággal és gyors töltési képességgel rendelkeznek, így ideálisak a hibrid járművek, a hordozható eszközök és az energiagyűjtés alkalmazásához.
Kapcsolódó műszaki cikkek
- Professor Aran discusses engineering graphene-based materials through careful functionalization, enabling diverse applications.
- Discover more about advancements being made to improve energy density of lithium ion battery materials.
- Functional materials for printed electronics applications enable flexible displays, RFID tags, and biomedical sensors.
- Recent demand for electric and hybrid vehicles, coupled with a reduction in prices, has caused lithium-ion batteries (LIBs) to become an increasingly popular form of rechargeable battery technology.
- A protoncserélő membrán (PEM) üzemanyagcellák viszonylag alacsony hőmérsékleten működnek, és két elektródából és egy vezető elektrolitból állnak.
- Mindent látni (55)
Kapcsolódó protokollok
- Surfactant-assisted dispersion of single-walled carbon nanotubes for debundling or exfoliation in dispersion procedures.
- Mindent látni (1)
További cikkek és protokollok keresése
Az olvasás folytatásához jelentkezzen be vagy hozzon létre egy felhasználói fiókot.
Még nem rendelkezik fiókkal?