Hitelesített emlőrák-sejtvonalak a rákkutatáshoz

A mellrák a második leggyakoribb rákos megbetegedés a nők körében, és a rák okozta halálozás egyik vezető oka.  Helyi daganatként indul, de áttéteket képezhet távoli helyekre, és halálozást okozhat. Az emlőrák heterogén, és kihívást jelent a diagnózis és a kezelés szempontjából. Különösen nagy kihívást jelentenek az úgynevezett tripla negatív emlőrákok, vagyis azok, amelyekben a daganat nem fejezi ki az emlőrákhoz leginkább kapcsolódó háromféle receptortípust növekedési ösztrogén, progeszteron és HER-2/neu, és amelyek nem reagálnak semmilyen hormonális kezelésre¹.

A mellrák típusai

A duktális és a lobuláris karcinóma az emlőrák két típusa, amelyeket a kiindulási szövetükről neveztek el. A receptorok jelenléte alapján hormonreceptor-pozitív, HER2-pozitív és tripla-negatív rákokra osztják őket.

Hormonreceptor-pozitív	HER2-pozitív	Tripla-negatív
Ösztrogén- vagy progeszteronreceptort expresszáló rákos sejtek	A humán epidermális növekedési faktor 2 receptort (HER2)	kifejező rákos sejtek.Olyan daganatok, amelyek nem expresszálják az ösztrogén, a progeszteron vagy a humán epidermális növekedési faktor (HER2)
Cellavonalak: T47D, ZR-75-1, FM3A, ZR-75-30, MDA-MB-361, MCF7, MFM-223	Cellavonalak: MTSV1-7 CE1, HMT-3522 S1, HMT-3522 S1./a>, HMT-3522 S2	Cellavonalak: Hs 578T, MDA-MB-157

Rizikófaktorok

Az életkor az emlőrák fő kockázati tényezője, ahol az életkor előrehaladtával nő az előfordulási gyakoriság. Az ösztrogénnek való fokozott kitettség a menstruáció alatt fiatal korban, és az első terhesség idősebb korban további fontos kockázati tényezők².

Mutations

Commonly mutated genes in breast cancer include PIK3CA, TP53, MED12, GATA3, és PTEN. Ugyanakkor a mutációk a BRCA1 és BRCA2 egyedül a familiárisan öröklődő emlőrákos esetek felét teszik ki, és emellett az ezeket a mutációkat hordozó egyének más rosszindulatú daganatok, köztük a petefészekrák nagyobb kockázatának is ki vannak téve.

Válassza ki a sejtvonalakat genetikai mutáció szerint az alábbi táblázatból, és kattintson a génekre, hogy megtalálja a releváns termékeket (antitestek, shRNS, siRNS, primerek, CRISPR plazmidok) az Ön kutatási tanulmányához.

1. táblázat. Speciális szomatikus mutációkkal rendelkező emlőrák-sejtvonalak

Mutált gén	Cellavonalak
BRCA2	MDA-MB-361, ZR-75-30
PIK3CA	MCF7, T47D,  MFM-223, MDA-MB-361, Hs 578T
TP53	MDA-MB-231, T47D, MDA-MB-157, MFM-223, MDA-MB-361, Hs 578T
MED12	MDA-MB-157, Hs 578T
GATA3	Hs 578T
PTEN	ZR-75-1
SPEN	T47D, MDA-MB-157, MDA-MB-361

Kismolekulák/monoklonális antitestek

Kismolekulás vegyületek és antitestek felhasználhatók a rákos sejtek megcélzására és a tumor növekedésének és progressziójának blokkolására. A daganat stádiumától és típusától függően különböző kis molekulájú vegyületek és antitestek képesek a mellrákot megcélozni.

A célzott emlőrák elleni gyógyszerek típusai közé tartoznak:

• Monoklonális antitestek (trasztuzumab, pertuzumab)
• Tirozin-kináz gátlók (Lapatinib)
• Ciklinfüggő kináz gátlók (Palbociclib, Ribociclib)./li>
• mTOR-gátlók (Everolimus).

Ezeken kívül a poli ADP ribóz polimeráz  () vizsgálatai is.PARP) gátlókkal kapcsolatban is folynak vizsgálatok a hármas negatív emlőrák³ megcélzására.

Alkalmazások

A rákos sejtvonalak a rákkutatás alapját képezik. Számtalan vizsgálatban széles körben használták őket, mivel könnyen kezelhetők és költséghatékonyak. A sejtvonal jellemzői és a kísérleti igény alapján a sejtvonalak egy vagy több alkalmazásban is felhasználhatók.

Alkalmazás	Felhasznált cellasor
A gyógyszerre adott válasz.nbsp;vizsgálatok	MCF-10F, MCF7 és MDA-MB-231 sejtvonalakon vizsgálták a noscapin4 apoptotikus hatását D-vitamin analógok rákellenes hatását vizsgálták tamoxifen-rezisztens sejtvonalakon.nbsp;MCF-7/TAMR-1 sejtvonalakon5
Új kezelési stratégiák értékelése	Mellrákos sejtvonalak, mint például T47D, MCF7,  MDA-MB-231 és MDA-MB-468-t használtak a cilengitid és a sugárzás (kombinált kezelés)6 additív hatásának vizsgálatára. Egy új, kettős célpontú szteroid-szulfatáz inhibitor (SR 161157) rákellenes tulajdonságait vizsgálták MCF7 és MCF-7/S0.5 sejtvonalak7
Célpont azonosítása/érvényesítése	MCF7 és MDA-MB-231 sejtvonalakat használtunk az új gyógyszercélpontok, mint például az ATR és a CHEK18
célzott gyógyszeradagolás	.A nanorészecske-formulációk célzott hatóanyag-leadásának hatását vizsgálták MCF7 sejtvonalon9
Növekedési faktorok jelátvitele	MFM-223 és MDA-MB-436 sejtvonalakat használtunk az adiponektin rákos sejtek migrációjára gyakorolt hatásának vizsgálatára10
Cellamigrációs vizsgálatok	ZR-75-30 sejtvonalat használták a berberin, egy növényi eredetű vegyület migrációellenes hatásának vizsgálatára<11
Tumoros mikrokörnyezet	MCF7, T47D, MMT-060562 and ZR-75-1 sejtvonalak12 segítségével vizsgálták a sztromasejtek (adipociták) biológiai szerepét a tumor mikrokörnyezetében A PMC42-LA sejtvonalat modellként használták a hámsejtek és a stróma sejtek közötti jelátvitel tanulmányozására az emlőrák kialakulásában13
miRNS szabályozás vizsgálatok	A miR-155 biológiai szerepét vizsgálták a MDA-MB-157 sejtvonalban14

ECACC emlőrák sejtvonalak

Termékszám.	Cella neve	Cellasor eredete
10081201	1-7HB2	Humán emlőrák, adhéziós tulajdonságok
96112021	BICR/M1RK	Patkány Marshall emlődaganat
90060504	C127I	Egerek RIII emlődaganata
<90110502	CL-S1	Egerek BALB/c emlő alveoláris csomói, pre-neoplasztikus
87091701	CNC 127I	Egér RIII emlőtumor
87100804	FM3A	Egerek C3H emlőrákja
87111904	FM3Ats C1.T85	Egerek C3H emlőrákja
98102210	HMT-3522 S1	Humán kaukázusi emlő epithelialis
98102211	HMT-3522 S2	Humán kaukázusi emlőhám
98102212	HMT-3522 T4-2	HMT-3522 T4-2	Humán emlőrák
86082104	Hs 578T	Humán emlőrák
86012803	MCF7	Humán kaukázusi emlő adenokarcinóma
92020422	MDA-MB-157	Humán emlő medulla carcinoma
92020424	MDA-MB-231	Humán kaukázusi emlő adenokarcinóma
92020423	MDA-MB-361	Humán kaukázusi emlő adenokarcinóma; agyi metasztázis
98050130	MFM-223	Humán kaukázusi emlőkarcinóma
90111911	MMT-060562	Egerek C57BL x A/F1 emlődaganata
10081202	MTSV1-7 CE1	Mellrák, morfogenezis, adhéziós tulajdonságok
87121104	P1.HTR	Eger DBA/2 masztocitóma
87121103	P1.HTR.TK-	Eger DBA/2 masztocitóma
87121102	P1Bb1.1 (DBA/2)	Eger DBA/2 masztocitóma
85011406	P815-1-1	Eger DBA/2 masztocitóma
94122105	SVCT	Humán emlőhám, SV40 transzformált
85102201	T47D	Humán emlődaganat
85061102	TA3 Hauschka	Egerek emlőrákja
05092804	VP229	Human emlőrák
05092805	VP267	Humán emlőrák
05092806	VP303	Humán emlőrák
87012601
87012601	ZR-75-1	Humán kaukázusi emlőkarcinóma
88113004	ZR-75-30	Humán emlőrák

Hivatkozások

1. Hutchinson L. 2010. Challenges, controversies, breakthroughs. Nat Rev Clin Oncol. 7(12):669-670. https://doi.org/10.1038/nrclinonc.2010.192

2. STUCKEY A. 2011. Breast Cancer. 54(1):96-102. https://doi.org/10.1097/grf.0b013e3182080056

3. Jamdade VS, Sethi N, Mundhe NA, Kumar P, Lahkar M, Sinha N. 2015. Therapeutic targets of triple-negative breast cancer: a review. Br J Pharmacol. 172(17):4228-4237. https://doi.org/10.1111/bph.13211

4. Willmann L, Schlimpert M, Halbach S, Erbes T, Stickeler E, Kammerer B. 2015. Metabolic profiling of breast cancer: Differences in central metabolism between subtypes of breast cancer cell lines. Journal of Chromatography B. 100095-104. https://doi.org/10.1016/j.jchromb.2015.07.021

5. Larsen SS, Heiberg I, Lykkesfeldt AE. Anti-oestrogen resistant human breast cancer cell lines are more sensitive towards treatment with the vitamin D analogue EB1089 than parent MCF-7 cells. Br J Cancer. 84(5):686-690. https://doi.org/10.1054/bjoc.2000.1646

6. Lautenschlaeger T, Perry J, Peereboom D, Li B, Ibrahim A, Huebner A, Meng W, White J, Chakravarti A. 2013. In vitro study of combined cilengitide and radiation treatment in breast cancer cell lines. Radiat Oncol. 8(1): https://doi.org/10.1186/1748-717x-8-246

7. Rasmussen LM, Zaveri NT, Stenvang J, Peters RH, Lykkesfeldt AE. 2007. A novel dual-target steroid sulfatase inhibitor and antiestrogen: SR 16157, a promising agent for the therapy of breast cancer. Breast Cancer Res Treat. 106(2):191-203. https://doi.org/10.1007/s10549-007-9494-y

8. Abdel-Fatah TM, Middleton FK, Arora A, Agarwal D, Chen T, Moseley PM, Perry C, Doherty R, Chan S, Green AR, et al. 2015. Untangling the ATR-CHEK1 network for prognostication, prediction and therapeutic target validation in breast cancer. 9(3):569-585. https://doi.org/10.1016/j.molonc.2014.10.013

9. Dadras P, Atyabi F, Irani S, Ma'mani L, Foroumadi A, Mirzaie ZH, Ebrahimi M, Dinarvand R. 2017. Formulation and evaluation of targeted nanoparticles for breast cancer theranostic system. European Journal of Pharmaceutical Sciences. 9747-54. https://doi.org/10.1016/j.ejps.2016.11.005

10. Jia Z, Liu Y, Cui S. 2014. Adiponectin Induces Breast Cancer Cell Migration and Growth Factor Expression. Cell Biochem Biophys. 70(2):1239-1245. https://doi.org/10.1007/s12013-014-0047-9

11. Ma W, Zhu M, Zhang D, Yang L, Yang T, Li X, Zhang Y. 2017. Berberine inhibits the proliferation and migration of breast cancer ZR-75-30 cells by targeting Ephrin-B2. Phytomedicine. 2545-51. https://doi.org/10.1016/j.phymed.2016.12.013

12. Manabe Y, Toda S, Miyazaki K, Sugihara H. 2003. Mature adipocytes, but not preadipocytes, promote the growth of breast carcinoma cells in collagen gel matrix culture through cancer-stromal cell interactions. J. Pathol.. 201(2):221-228. https://doi.org/10.1002/path.1430

13. Lebret SC, Newgreen DF, Thompson EW, Ackland ML. 2007. Induction of epithelial to mesenchymal transition in PMC42-LA human breast carcinoma cells by carcinoma-associated fibroblast secreted factors. Breast Cancer Res. 9(1): https://doi.org/10.1186/bcr1656

14. Zheng S, Guo G, Zhai Q, Zou Z, Zhang W. 2013. Effects of miR-155 Antisense Oligonucleotide on Breast Carcinoma Cell Line MDA-MB-157 and Implanted Tumors. Asian Pacific Journal of Cancer Prevention. 14(4):2361-2366. https://doi.org/10.7314/apjcp.2013.14.4.2361