Foszfátok
A foszfát kifejezés számos anionra utalhat, sók., észterek, vagy foszforsavból (H3PO4) származó funkciós csoportok, amelyek a foszforsav három savas protonja közül egy vagy több eltávolításával vagy helyettesítésével keletkezhetnek. A legtöbb foszfát standard hőmérsékleten és nyomáson vízben oldódik. A nátrium, a kálium, a rubídium, a cézium és az ammónium foszfátjai mind oldódnak vízben, míg a többiek vagy nem, vagy csak kevéssé oldódnak. A hidrogén- és a dihidrogén-foszfátok általában nagyobb oldhatóságot mutatnak, mint a megfelelő foszfátok.
A foszfátok a biológiai rendszerekben a fogak és a csontok nélkülözhetetlen alkotóelemeiként jelentős szerepet játszanak. Szerkezeti jelentőségükön túl a foszfátok sokrétű szerepet töltenek be a biológiai rendszerekben, létfontosságú építőelemek a DNS, az RNS és az olyan sejtstruktúrák, mint a foszfolipidek számára, biztosítva az általános szerkezeti integritást. Emellett a foszfátok pufferként működnek, hozzájárulnak a sejttenyésztési közegek stabil pH-szintjéhez, és optimális feltételeket teremtenek a sejtek növekedéséhez és életképességéhez.
Bővebben a következőkről:
Foszfátok-az-építőblokkok
Foszfátok mint puffer
Kalcium-foszfát mikrohordozók a csontszövet-technológiában
A foszfátok mint építőelemek
A szerves építőelemek funkcionalizált szerves molekulákból állnak, amelyek a szerves szintézis alapvető alkotóelemeiként szolgálnak. A foszfátok kulcsfontosságú szerepet játszanak a DNS és az RNS építőköveiként, amelyek minden élő szervezetben a genetikai információ hordozásáért felelősek. A foszfátokat szubsztitúciós reakciókban kilépő csoportokként használhatják, és változatos reakcióképességük miatt értékes köztitermékek a komplex szerves molekulák felépítésében.
Foszfátok mint puffer
A foszfátpuffer egy folyékony közeg, amelyet a mikroorganizmusok minőségi kimutatására terveztek gyógyszer- és élelmiszermintákban. Mintahígítóként és a sorozatos hígítás elvégzéséhez szükséges közegként szolgál. Megakadályozza a mikrobiológiai kísérletek elvégzése során a pH-értékek ingadozását.
Kálium-foszfátok
A kálium-foszfát puffereket széles körben alkalmazzák az egyensúlyi dialízis, a nagy teljesítményű folyadékkromatográfia (HPLC) és az affinitási kapilláris elektroforézis vizsgálatok során.
A monobázisú kálium-foszfát vízben oldódó szervetlen só, amelyet széles körben alkalmaznak különböző alkalmazásokban, és jelentősen hozzájárul a foszfátpuffer és foszfátpufferes sóoldat (PBS). Értékesnek bizonyult a PEG1000 (polietilénglikol)/kálium-foszfát vizes kétfázisú rendszerek (ATPS) előállításában is.
A dibázikus kálium-foszfát hasznos biológiai puffer, amelynek pH-ja 8,5-9,6 között van. Használják MMG (maltóz, metilzöld) táptalaj, foszfátpufferes sóoldat és hipotóniás oldat készítéséhez.
Nátrium-foszfátok
A nátrium-foszfátokat sűrítőanyagként, kovászként és emulgeálószerként használják a feldolgozott sajtokban. A gyógyászatban is felhasználják őket a székrekedés kezelésére és a műtétek előtti bélelőkészítésre. Hatékony rozsdagátlók, és mosószerekbe keverve lágyítják a vizet. A nátrium-foszfát széles körben használt puffer a molekuláris biológiában, biokémiában és kromatográfiás vizsgálatokban.
A monobázisú nátrium-foszfát katalizátorként is használható nemionos felületaktív anyagok szintézisében ragasztók és mosószerek alkalmazásához. Ezenkívül mobil fázisként használják a nagy teljesítményű folyadékkromatográfiában (HPLC) különböző elemzésekhez, többek között az adenozin meghatározásához humán szinoviális folyadékban, neuroendokrin tumormarkerek elemzéséhez HPLC-elektrokémiai detektálással, valamint a benzalkónium-klorid és homológjainak elemzéséhez HPLC/HPCE alkalmazásával.
Kalcium-foszfát mikrohordozók a csontszövet-technológiában
A mikrohordozókat (MC-k) gyakran használják a szövettechnológia, hogy a sejteket jelentős felülettel lássák el, megkönnyítve a horgonyzásfüggő sejtek nagy hozamú tenyésztését. A kalcium-kationokból és foszfát-anionokból álló kalcium-foszfátok alkotják a természetes emberi csontok szervetlen összetételének mintegy 60%-át. Ezek az ásványi anyagok jelentősen befolyásolják az oszteoblasztok bioaktivitását, olyan folyamatokat befolyásolva, mint az adhézió, a proliferáció és az új csontok termelődése.
A kalcium-foszfátok fontos szerepet játszanak a sejtek adhéziójában és a szövetképződésben is, mivel befolyásolják az extracelluláris mátrix fehérjék felszíni adszorpcióját. A kalcium-foszfátok tulajdonságai befolyásolják az újonnan képződő csont mineralizációját, következésképpen befolyásolják a csontregenerációt.
Az olvasás folytatásához jelentkezzen be vagy hozzon létre egy felhasználói fiókot.
Még nem rendelkezik fiókkal?