Globálisan harmonizált rendszer
A globálisan harmonizált rendszert az ENSZ 1992-ben Rio de Janeiróban tartott környezetvédelmi és fejlesztési konferenciáján kezdeményezték. Célja többek között a vegyi anyagok osztályozásának és veszélyközlésének (címkézés és biztonsági adatlapok) harmonizálása. Az első változat 2003-ban vált elérhetővé az úgynevezett lila könyv formájában (szemben a szállításra vonatkozó narancssárga könyvvel). Rendszeres frissítésekre 2 évente kerül sor. A GHS harmonizálja az ellátási és szállítási osztályozási kritériumok többségét, és az anyagok belső tulajdonságain alapul. A GHS lehetővé teszi az egyes országok vagy régiók számára, hogy saját belátásuk szerint alkalmazzák az építőelemeket. Az építőelemek azonban nem módosíthatók. Ezen kívül van hely az illetékes hatósági opcióknak és a keverékekben lévő összetevők közlésére vonatkozó különleges határértékeknek.
A GHS kidolgozásának okai
- Növekvő nemzetközi kereskedelem
- A vegyi anyagok címkézésére vonatkozó eltérő követelmények
- Az azonos termékek eltérő besorolása a különböző országokban
- A nemzetközi biztonsági szabvány szükségessége
GHS elemei
A jelenlegi uniós rendszerhez képest a legszembetűnőbb változás a piktogramok (korábban: Veszélyszimbólumok). Míg a legtöbb GHS-piktogramnak van megfelelője a régi rendszerben, a GHS 04, GHS 07 és GHS 08 piktogramok teljesen újak.
A GHS-rendszer 16 fizikai, 10 egészségügyi és 3 környezeti veszélyességi osztályra épül, és a következő kommunikációs elemekből áll:
A termékcímkék kulcsa |
|---|
2 Jelzőszavak "Veszély" vagy "Figyelmeztetés"
72 egyedi és 17 kombinált veszélyjelzés - ezekhez egyedi alfanumerikus kódot rendelnek, amely egy betűből és három számból áll az alábbiak szerint:
- a "H" betű (a "veszélynyilatkozat" rövidítése);
- egy szám, amely a veszély típusát jelöli, az alábbiak szerint:
- &li>"2" fizikai veszélyek esetén
- &li>"3" egészségi veszélyek esetén
- &li>"4" környezeti veszélyek esetén
- két szám, amelyek megfelelnek az anyag vagy keverék belső tulajdonságaiból eredő veszélyek sorszámozásának, mint például a robbanásveszélyes tulajdonságok (kódok 200-tól 210-ig), gyúlékonyság (kódok 220-tól 230-ig) stb.
116 egyedi és 33 kombinált óvintézkedésre vonatkozó nyilatkozat - ezekhez egyedi alfanumerikus kódot rendelnek, amely egy betűből és három számból áll az alábbiak szerint:
- a "P" betű (az "elővigyázatossági nyilatkozat" rövidítése);
- egy szám, amely az elővigyázatossági nyilatkozat típusát jelöli az alábbiak szerint: - "1" az általános elővigyázatossági nyilatkozatokra
- "2" a megelőzésre vonatkozó elővigyázatossági nyilatkozatokra
- "3" az elővigyázatossági nyilatkozatokhoz
- "4" a tárolásra vonatkozó elővigyázatossági nyilatkozatokhoz
- "5" az ártalmatlanításra vonatkozó elővigyázatossági nyilatkozatokhoz
- két szám (az elővigyázatossági nyilatkozatok sorszámozásának megfelelően)
A biztonsági adatlap
A biztonsági adatlap kiemelkedő szerepet játszik a GHS szerinti veszélyközlésben. A dokumentum 16 fejezetes formátumot követ, a veszélyre vonatkozó információkat, beleértve a címkézési információkat is, a 2. szakaszban (Veszélyazonosítás) kell feltüntetni. Az EU-ban az a követelmény, hogy a 2015. június 1-jén lejáró átmeneti időszak alatt mind a régi uniós, mind a GHS-besorolásokat tartalmaznia kell. Az amerikai SDS a 2. szakaszban a GHS-besorolást fogja feltüntetni. Az APAC SDS-ek a helyi GHS-szabályokat követik, amelyek kisebb változtatásokat igényelnek a különböző szakaszokban. Az alábbiakban az EU GHS SDS 2. szakaszának frissített szakaszát találja az acetonitrilre vonatkozóan.
Az olvasás folytatásához jelentkezzen be vagy hozzon létre egy felhasználói fiókot.
Még nem rendelkezik fiókkal?